Sipos Bettina: Sorsrontók

 

 " Olyan pusztító ürességet érzett a bensőjébe, mintha levágták volna valamelyik végtagját. "

 

Sötét, nyomasztó és érzelmileg megterhelő dark fantasy, amely nem kínál könnyű válaszokat. A Sorsrontók egy olyan világba vezet, ahol az alkuknak ára van, a döntések következményei pedig elkerülhetetlenek.
A történet nem romantizálja a természetfelettit: az alakváltók és mágikus lények veszélyesek, kiszámíthatatlanok, és gyakran kegyetlenek. A hangsúly nem a látványos fantasy-elemeken, hanem a lelki folyamatokon, a bűntudaton, a félelmen és az áldozathozatalon van.
A főszereplő esendő, megtört és nagyon is emberi. Nem hős, hanem túlélő, aki folyamatosan morális dilemmák között vergődik. A könyv egyik legnagyobb erőssége a hangulata: komor, feszültséggel teli, és végig érezteti a tét súlyát.
Fontos tudni, hogy a Sorsrontók nem romantikus fantasy. Az érzelmi fókusz a családon, a veszteségen és a döntések árán van, nem egy szerelmi szálon.

Kiadó:Helma Kiadó
Megjelenés éve: 2025
Oldalszám: 320

 

Fülszöveg

Sok-sok évvel ezelőtt egy férfitől kegyetlenül elragadták az életét. Ez a szörnyű veszteség tragikusan megváltoztatta egy nő sorsát, aki a férfi halála után már csupán halovány árnyéka maradt korábbi lényének.
Évekkel később egy átlagos, fiatal nő élete egy szempillantás alatt válik rémálommá, mikor olyan alkut kénytelen kötni, ami felemésztheti a lelkét, de ami még ennél is rosszabb, ha elbukik, elveszítheti az édesanyját.
Az idő vészesen fogy, a tét óriási, a fiatal nő pedig egyre kétségbeesettebben próbálja teljesíteni az egyezség ráeső részét. A két nő élete egy pokoli estén végérvényesen összefonódik. Egy rossz döntés, egy elvesztett játszma, ezekkel kezdődik minden. Egy új bábu a sakktáblán azonban, talán megváltoztathat mindent!
Te meddig mennél el, hogy megmentsd a családodat egy szörnyeteg karmai közül? Milyen árat lennél hajlandó megfizetni?

 

Vélemény

Szeretném megköszönni a Magyar könyv is magyar termék mozgalom alapítóinak Sky S.T. írónőnek,Dvariecki Bálintnak és a Helma kiadónak a bizalmat és a lehetőséget, hogy elolvashattam a Sorsrontók című művèt.

Korábban már volt szerencsém olvasni Sipos Bettinától egy krimi/thriller novellát, amelyet Hári Tamás íróval közösen jegyeztek, A receptek gyilkossághoz címmel. Az a történet akkor kifejezetten elnyerte a tetszésemet: feszes volt, sötét hangulatú, és végig fenntartotta a feszültséget. Éppen ezért különösen kíváncsi voltam arra, mit alkot az írónő egy teljesen más műfajban, a fantasy világában.

A Sorsrontók azonban gyorsan világossá tette, hogy itt sem egy könnyed történetre kell számítani – a sötétebb, nyomasztóbb hangulat és a lélektani mélység ezúttal is meghatározó eleme a regénynek.

A mű egy olyan dark fantasy regény, amely már az első oldalaktól kezdve világossá teszi: ez nem egy könnyed, romantikus történet lesz. Sipos Bettina könyve sötét, nyers és érzelmileg megterhelő, ugyanakkor rendkívül gondolatébresztő olvasmány, amely a műfaj komolyabb, lélektani vonalát képviseli.A történet középpontjában egy fiatal nő áll, akinek az élete egyik pillanatról a másikra rémálommá válik. Egy alku, amelyet nem önszántából köt meg, egy könyörtelen határidő, és egy fenyegetés, amely nemcsak őt, hanem a számára legfontosabb embert sodorja veszélybe. Az idő fogy, a tét hatalmas, és minden egyes döntés újabb sebeket ejt  kívül és belül egyaránt.

Egy dark fantasy, ami nem finomkodik. Az írónő nem díszletként használja a műfaji elemeket, hanem a történet szerves részévé teszi őket. Az alakváltók, mágikus lények és természetfeletti erők nem romantizált figurák, hanem veszélyes, kiszámíthatatlan szereplők egy kegyetlen játszmában. A világ működése következetes, nyomasztó és gyakran kegyetlen – pontosan olyan, amilyennek egy ilyen történetben lennie kell.

A könyv egyik legnagyobb erőssége maga a hangulata. A sötétség végig jelen van, de nem öncélúan: a feszültség, a morális dilemmák és a folyamatos lelki nyomás mind azt szolgálják, hogy az olvasó átérezhessen minden egyes döntést és következményt.

A főszereplő nem hős a szó klasszikus értelmében. Nem tökéletes, nem mindig szerethető, és gyakran olyan döntéseket hoz, amelyek nemcsak számára, hanem számunkra, olvasók számára is fájdalmasak. Éppen ez adja a hitelességét. A történet során a lelki vívódás, a bűntudat, a félelem, az önutálat és a túlélés vágya folyamatosan ütközik egymással. A regény nem kínál egyszerű válaszokat: nem mondja meg, mi a jó vagy a rossz döntés, inkább arra ösztönöz, hogy mi magunk gondolkodjunk el azon, vajon hogyan cselekednénk hasonló helyzetben.

A mellékszereplők közül számomra egyértelműen Ghost vált a kedvenc karakterré. Vámpír létére ő az egyik legemberibb figura a regényben: türelmes, figyelmes, és nem akar uralkodni vagy irányítani. Nem megmentőként lép fel, hanem társként van jelen egy olyan világban, ahol ez ritka és különösen értékes. Jelenléte sokszor nyugalmat hoz a kifejezetten kegyetlen történetbe, és számomra ő volt az a szereplő, akihez a legkönnyebb volt kapcsolódni.

Tory ezzel szemben tudatosan nehezebb karakter. Zárkózott, sérült, gyakran taszítóan kemény, és nem mindig könnyű vele együtt haladni. Bár érthető, honnan fakad a viselkedése, olvasóként nem minden megnyilvánulása talált nálam célba. 
Őszintén bevallom, Ghost Tory „Cukorfalat” becézése nálam teljesen mellément. Ezek a jelenetek inkább kizökkentettek az olvasásból, mintsem közelebb hozták volna a karaktereket hozzám – egyszerűen nem éreztem a helyén ezt a hangulatot, vagy csak számomra volt kicsit furcsa egy vámpír szájából :) Mindezek ellenére úgy gondolom, hogy ez tudatos írói döntés eredménye. Tory nem azért született, hogy könnyen szerethető legyen, hanem hogy hitelesen tükrözze a traumát, az érzelmi elzárkózást és az önvédelem különböző formáit. Ettől válik valódivá – még akkor is, ha nem feltétlenül lopta be magát a szívembe.

Azonban, fontos kiemelni, hogy a Sorsrontók nem romantikus fantasy. Bár emberi kapcsolatok, kötődések és érzelmek megjelennek benne, a történet fókusza nem egy szerelmi szálon van. Sokkal inkább a családhoz fűződő kötelékek, az áldozathozatal és a veszteség kérdései állnak a középpontban. Ez a döntés kifejezetten jól áll a történetnek, és még súlyosabbá teszi az érzelmi hatását.

Összességében elmondhatjuk, hogy a Sorsrontók egy erős, sötét hangulatú dark fantasy regény, amely nem fél kényelmetlen kérdéseket feltenni. Olyan történet, ahol az alkuknak valódi ára van, a döntéseknek pedig súlyos következményei. Nem ad könnyű élményt, viszont mély nyomot hagy az olvasóban.
Apró gondolatként még megjegyezném, hogy az utolsó oldalnál azt hittem, tényleg vége… aztán a szerző odaszúr egy kis „vagy ki tudja?” hangulatot, ami rögtön felveti, hogy talán még nincs teljesen lezárva ez a világ. Mindenesetre én vevő lennék egy folytatásra is – szívesen olvasnám „hőseink” újabb kalandjait vagy megpróbáltatásait. Ki tudja, mit tartogat számukra a jövő… vagy épp az írónő.

Ajánlom mindazoknak, akik szeretik a morálisan szürke történeteket, az érzelmileg megterhelő, mégis tartalmas fantasyket, és nem riadnak vissza a sötétebb témáktól.

Ez a könyv nem szórakoztatni akar mindenáron – hanem gondolkodásra és érzésre készteti az olvasót.

A könyvet Helma Kiadó olalűntudjátok beszerezni, ahol egy rövid beleolvasót is találtok hozzá.

 

Sky S.T. - Apollónia ( Az Asperg család 3. )

Sky S.T. az "Apollóniával" végre felfedi az Asperg-dinasztia alapítójának történetét – és ennél erősebb, magával ragadóbb előzményt nehéz lenne elképzelni. Apollónia sorsa már a születésétől kezdve rendkívüli, de az út, amely a cselédsorból a hatalomig vezeti, egyszerre fájdalmas, megható és elképesztően izgalmas.

Szergej apó, Vloda és az egész orosz szál gyönyörűen árnyalja a történetet, miközben a háború és a menekülés valósága még közelebb hozza a karaktereket. Az írónő ismét a legjobb formáját hozza, hiszen a történet életszagú, érzelmes, tempós és tele van titkokkal, amelyek a későbbi köteteket is új megvilágításba helyezik.

Az "Apollónia" méltó, erős és magával ragadó darabja a sorozatnak.

Kiadó: Helma
Megjelenés éve: 2025
Oldalszám: 308

Fülszöveg 

1904. június 15-én megszületik Apollónia, az ausztriai Asperg gróf és egy szolgálólány kapcsolatából, három olyan anyajeggyel a vállán, ami csak a kiváltságosoknak adatik meg. Hogyan lesz Apollóniából már tizenötévesen milliomos, egy évvel később skót márkiné? Kiért dobog a szíve egy életen át? Mire képes ez a hihetetlenül erős nő azért, hogy megvédje a gyerekeit és a vagyonát, hogy összetartsa a családot?

Az Asperg család 3. részében megismerjük végre a dinasztia alapítót és nem mindennapi életét.

„Utálom a családregényeket! Hosszú, évtizedeken, sőt sokszor évszázadokon át tartó nyűglődés, szenvedés, követhetetlen családfa… Jó. De akkor mi legyen Sky S.T. Asperg családjának történetével? El kéne olvasni… Ha már egyszer megkért rá… Egye fene! Essünk túl rajta!

Így fogtam a kezembe Emily ‐ és egyben az Asperg család – első kötetét.

Na, bakker! Ez jó! Sőt, mi több, nagyon jó! Nemhogy nem unalmas, de nem lehet letenni! Itt senki nem az, akinek/aminek látszik. Titok titok hátán! Jöhet a folytatás! Még nincs kész?! Akkor igyekezz! Az Emily 2-t már faltam, mint kiéhezett sáskahad a búzamezőt! Ha lehet még fokozni az izgalmat, akkor Sky fokozza. Biztos lehetsz benne, kedves Olvasó, hogy itt már a körmöd is lerágod. A szálak pedig egyre jobban összegubancolódnak.

A könyv végére már csak egyetlen dologra leszel kíváncsi: Ki az, aki ezt a családot elindította? Ki az, aki – még a halála után is – dróton rángat minden családtagot? Ki az a furmányos, számító, gyakran kegyetlen bábjátékos, akinek mindenki akarva, akaratlanul engedelmeskedik? Ki az a sakkjátékos, aki már a nyitólépés után pontosan tudja, hogy fog végződni a játszma; melyik bábu marad talpon, és kire vár pusztulás?

Hogy lesz egy elragadó csöppségből minden hájjal megkent – nevezzük nevén! – maffiavezér? Nos, ezekre a kérdésekre csak akkor kapsz választ, ha elolvasod a sorozat következő részét, az Asperg család harmadik kötetét, az Apollóniát!

Jó tanács: csak akkor kezdj bele, ha be is tudod fejezni! Mert különben: lekésed, lemaradsz, kifut, odaég… Bár még ez is megéri.

Én piszokul élveztem minden sorát. Pedig tényleg utálom a családregényeket! ”

K. Kormos Noémi

Vélemény 

Szeretném megköszönni a Magyar könyv is magyar termék mozgalom alapítóinak Sky S.T. írónőnek,Dvariecki Bálintnak és a Helma kiadónak a bizalmat és a lehetőséget, hogy elolvashattam Sky S.T. Apollónia című művèt.

Sky S.T. harmadik Asperg-regénye, az Apollónia, valódi időutazás: egyszerre előzménytörténet, családregény és karakterdráma. Aki olvasta az Emily első két kötetét,( a sorozat első két részéről írt véleményemet itt és itt olvashatjátok ) annak már volt néhány sejtése arról, hogy ki állhat a dinasztia élén, milyen erők mozgatják az Asperg családot generációkon át – de erre a könyvre egyszerűen nem lehetett felkészülni.

Apollónia története nem csupán egy különleges nő felemelkedése, hanem egy egész birodalom születése, amelynek rezdülései átszövik a későbbi időszakokat. Az írónő ezzel a művel sokkal mélyebbre megy, mint azt elsőre gondoltam. A háttérben meghúzódó cselszövések, titkok és veszteségek mögött végig ott lebeg a fejünk felett a kérdés: hogyan lesz egy szeretetre éhes, éles eszű kislányból a család történetének legnagyobb játékosa?

A regény 1904-ben indul, Apollónia születésével, akinek érkezése már önmagában különleges. A vállán lévő három anyajegy (pénz, korona, jogar alakban) már előrevetíti különleges sorsát . A gróf balkézről született gyermekének útja rögtön tragédiával és kiszolgáltatottsággal indul – mégis minden sora annak bizonyítéka, hogy nagy dolgokra hivatott.

Azonban Apollónia gyerekkora korántsem idilli. Ausztriából Franciaországba kerül, ahol nyomorúságos körülmények között, cselédsorban próbál életben maradni. A kegyetlenség, amit elszenved, éppúgy formálja, mint a néhány kivételes lélek, aki mellé áll. Itt lép az életébe Szergej és az orosz család, akik nemcsak megmentik, hanem megadják számára az első valódi otthonérzést és kötődést .

A háború árnyéka alatt Apollónia nem csupán talpraesett és éles eszű lesz, hanem üzleti érzéke, logikája, stratégiai gondolkodása is kibontakozik. Tízévesen már ért a kereskedelemhez, távolról felismeri a hamis drágakövet, és felnőtteket megszégyenítő higgadtsággal alkudozik – mindezt egy olyan világban, ahol egy gyermeknek elvileg nincs szava.

A regény későbbi fejezeteiben azt látjuk, hogyan lesz a kislányból nő, vagyonépítő, anya és végül könyörtelen, mégis igazságos döntéshozó, akinek minden lépése új irányt szab a család jövőjének.

A karakterek élnek, elevenek. Szinte látjuk magunk előtt őket. Az írónőtől már számos könyvet olvastam, de bátran ki merem jelenteni, hogy Apollónia Sky S.T. legerősebb női karaktere. Nem „készen, felnőttként kapjuk”, hanem végignézhetjük, hogyan formálja fokozatosan a világ gyermekkorától kezdve.

Igen, formálják őt a veszteségek, amelyek darabokra szedik, a szeretetfoszlányok, amelyeket két marokra szorít, hogy soha ne hulljon ki a kezei közül es a saját, szinte természetfeletti tehetsége a túléléshez, pénzhez és az emberekhez.

Őszintén elmondhatom, hogy Apollónia nem szent és nem is áldozat. Egy olyan nő, akinem  könnyű szurkolni, még akkor is, amikor hatalma már félelmetes méreteket ölt. Noha, nem minden döntésével értettem egyett, de azt biztosan kijelenthetem, hogy soha semmit sem csinált "vèletlenül", mindig mindennek meg volt az oka.

Úgy gondolom, hogy Szergej apó a történet lelki gerince. Bölcs, csendes, megfontolt személyiség. Èrezni, hogy minden döntése mögött egy egész élet tapasztalata áll. Az ő szeretete és hűsége az, ami Apollóniát először emeli ki a sötétségből. Szergej apó két kultúra és két világ közötti hídként működik, és úgy szeret bele a „kislányába”, hogy közben tudja, az út, amelyre lép, veszélyekkel teli.

Vladimir avagy Vloda jelkèpezi a történetben az ártatlan gyermekszerelemből felnövő mély érzelmeket. Már kicsiként rajongással fordul Apollónia felé, és bár ezt gyermeki tisztasággal teszi, az olvasó azaz mi, már sejtük hogy ez a kötődés az életük végéig meghatározó lesz. Az egyik legtisztább kapcsolata volt a könyvnek.

És nem feledkezhetünk meg Jurij-ról sem, aki Apollónia sorsának fontos alakítója lett, ennek ellenére tragédiáktól megtört férfi. A háború, a családvesztés és a menekülés súlyai alatt mégis erőt talál ahhoz, hogy jelen legyen az életében. Ő az a karakter, aki színesíti és drámaivá mélyíti az orosz szálat. Tehát, érdemes rá odafigyelni.

Sky S.T.-re jellemző módon az érzelmek egyszerre élesek, nyersek és szépek. Nincs romantizálva sem a szegénység, sem a háború, sem a társadalmi különbségek. A gyermeki szemszög és Apollónia érett gondolkodása különleges kontrasztot alkot. Egyszerre látunk egy kislányt a vályúnál fürdeni a hideg udvaron, aki a szalmazsákjába dugja minden vagyonát és egy jövendőbeli milliomost, aki száz évvel később legendává válik. És soha nem engedi el a családja kezét.

A könyv végére Apollónia nemcsak túlélő, hanem egyszerre stratéga, anya, szerető, vezető és pontosan megértjük, miért lett ő az Asperg család mindent mozgató alakja. Pontosan olyan karakter, akinek a való életben inkább lennék a barátja, mint az ellensége.

Összességében, és minden elfogultság nélkül elmondhatom, hogy az "Apollónia" a sorozat legérettebb, legösszetettebb darabja eddig. Sky S.T. most nemcsak mesél, hanem épít, rétegez, visszanyúl és előrevetít. Minden oldalán érezni, hogy ez a kötet volt a „hiányzó láncszem”, amely nélkül Emily története sem kapna teljes értelmet.

A könyv egyszerre családregény,  női fejlődéstörténet, történelmi háttérrel átszőtt dráma és egy dinasztia születésének krónikája.

Csak egy jó tanács: ne kezdj bele este, mert Apollónia története tényleg az a fajta regény, amely mellett „elkésel, lemaradsz, kifut, odaég, nem alszol…” – és még így is megéri.

A könyvet a Helma Kiadó oldalán tudjátok beszerezni nyomtatott és e-könyv formátumban. Illetve egy rövid beleolvasót is találtok hozzá.

Cserni András – Isten kardja (Sötét sorsok 3.)

"A hatalom felé vezető úton könyörtelennek kell lenni."

Cserni András trilógiájának záródarabja minden korábbinál sötétebb, grandiózusabb és érzelmileg is mélyebb. Az "Isten kardja" a hatalomról, a hitről és az emberi lélek utolsó reménysugaráról mesél, miközben Mistaria világa eléri végső próbatételét.

Látványos, fájdalmas, mégis gyönyörű befejezés – méltó lezárás egy különleges történet végére.

Kiadó:Helma kiadó
Megjelenés éve: 2025
Oldalszám: 478 ( e-könyv), 520 ( kartonált, térképmelléklettel )

Fülszöveg

Küzdelmek. Árulások. Titkok. Ellenségek. Barátok. Közeleg a végső leszámolás…

Veszteségektől és napvilágra került titkok súlyától nehéz szívvel, az Ezermester adta térkép zavaros iránymutatását követve indul északnak az evilágiakból és avilágiakból álló csapat, hogy felkutassák Isten Kardját, e legendás fegyvert, mely, ha a megfelelő személy kezébe kerül, megfékezheti a Marothanok aljas tervét. Útjuk ismeretlen, sokszor barátságtalan tájakon vezet: a Galamb Királyság felhőbirodalmába, majd a titokzatos Zordon-fennsíkra, onnan a Mákföldekre, s a Csillagösvényre, és egyikük se tudja, hol végződik. Közben mindenkit kétségek gyötörnek, a gyásszal és valódi önmagukkal küzdenek, és ellenségből ellenségbe futnak – ugyanis Manca kémje a nyomukban jár, s a gonosz boszorka rájuk uszítja annyi csatlósát, amennyit csak bír…
Janca Trotota helyzete se rózsás. Megesküdött, hogy megállítja a Marothanokat, ám a rettegett Radoni Mészáros, Gerjen Hander tábornok Luper falai közé szorította, majd ostrom alá vette a várost. Egyetlen reménye az odakinn maradt Caplon, s maroknyi serege. De kétséges, hogy a férfi időben Luperhez érhet…
Mindeközben Capitrexből, a fővárosból útra kel egy hajdú, hogy felkutassa és törvény elé állítsa Alexet. A férfit erős indulatok fűtik, s a múlt árnyai kísértik. Kézre akarja keríteni az ifjú zsiványt, s mindazokat, akik támogatják – kerül, amibe kerül…
Hogyan birkózik meg Roland, Kristóf, Alex, Patrik és a többiek belső harcaikkal és életükre törő ellenségeikkel? Akad-e szövetségesük, vagy egyedül kell helytállniuk? Milyen gonosz fortélyt eszel ki Janca ellen Gerjen Hander? Miért gyűlöli oly elkeseredetten a betyárokat a zárkózott hajdú? Mik mondják, hogy jujuju? Követhetik-e a hősök a szívüket? Ki Manca kémje valójában? S legfőképp: megtalálják-e a Háromvérű Fiút, az egyetlen személyt, aki forgathatja Isten Kardját?

Vélemény 

Szeretném megköszönni a Magyar könyv is magyar termék mozgalom alapítóinak Sky S.T. írónőnek, Dvariecki Bálintnak és a Helma kiadónak a bizalmat és a lehetőséget, hogy elolvashattam az " Isten kardja" című művet.

Azt hiszem, ritkán mondhatom el, egy trilógia záródarabjáról, hogy pontosan azt adja, amit elvártam – és még annál is többet. De még mennyire, hogy többet! A Sötét sorsok világa eddig is tele volt árulással, hősiességgel, sötét mágiával és megfáradt emberséggel, de az "Isten kardja" minden korábbi résznél mélyebbre visz minket olvasókat. A történet a háború, a hit, a bosszú és a megváltás határvonalán egyensúlyoz végig. Az első két részről írt véleményemet itt és itt tudjátok elolvasni.

Már a prológus is előrevetíti, hogy ez a rész nem fog könnyed sétát ígérni: árulás, hatalom, sötét mágia és elkerülhetetlen végzet szövik át a történetet. Manca Marothan, a hatalomvágy és a félelem tökéletes megtestesítője visszatér és megmutatja , hogy mit is jelent Marathon -nak lenni, miközben a világ a teljes pusztulás szélére sodródik.

A Sötét sorsok első két része nem félt mélyre nyúlni a sötétségben , de az "Isten kardja" ezt még tovább viszi. Szinte teljesen elmerülünk benne. Régi szövetségek szakadnak szét, új erők emelkednek fel, és minden döntés visszhangzik az egész világban. Háborúk tombolnak Mistariában, sárkányok szelik át az eget, és régi ellenségek kényszerülnek szövetségre a túlélés érdekében. A történet egyszerre szól ítéletről és áldozatról, felemelkedésről és bukásról. A regény nemcsak folytatása, hanem valódi lezárása is a történetnek, minden elvarratlan szál a helyére kerül, legyen az boldog vagy éppen tragikus befejezés.

Minden karakternek nehéz útja volt és bár sokan vérben, könnyben és fájdalomban jártak, mindannyiuk történetében ott pislákolt valami mélyen emberi. A szereplők nagyon szép karakterfejlődősen mentek át az első résztől kezdődően. Márk és Roland továbbra is hatalmas kedvencek, a mágusok újfent varázslatosak. Szandrát sajnos továbbra se kedveltem meg, nem értettem, hogy miért nem tudta elfogadni Roland döntésèt, pont ő, akinek jó oka lett volna a bosszúra...Ahogy a Betyárbecsületnèl is említettem, nem szabad hagyni, hogy a bosszú vezérelje az egész életünket, de ha már szinte mindent elvettek tőlünk, akkor talán dönthetünk arról, hogy végleg leszámolok a zsarnoksággal és felszabadítom az Avilágot vagy elengedek mindent és élem tovább az életem, amíg valaki el nem veszi tőlem. Roland hozott ismét egy döntést, amit már nem tud megmásítani. A szíve egy részét kitépte a helyéről, hogy a másikkal beteljesítse sorsát. Ismét megszakadt érte a szívem, de valószínűleg én se döntöttem volna másképp.

A korábbi részekhez képest ez a kötet még érettebb, még képszerűbb, és az epikus fantasy mellett erősen filozofikus is.

Miközben sárkányok, táltosok és ördögök vonulnak a lapokon, a sorok között olyan kérdésekre találunk válaszokat, mint például:

– Mi a hatalom ára?

– Van-e megbocsátás az elkövetett bűnök után?

– Vajon meddig maradhat ember az, aki a sötétséggel cimborál?

Az "Isten kardja" nem csupán egy háborús eposz, hanem egy lelki utazás is , egy végső próba azoknak, akik a fényért harcoltak a legsötétebb éjszakákban. Az emberi gyengeségek, a család, a múlt bűnei és a jövő reménye mind ott lapulnak a sorok között. A történet lendületes, logikusan felépített és egy percig sem hagy unatkozni. 

Az "Isten kardja" méltó befejezése a Sötét sorsok trilógiának – monumentális, elgondolkodtató és fájóan emberi. Egy történet a hatalomról, a hitről és a remény utolsó szikrájáról a sötétségben. 

Nem egy rövid és nem is egy könnyű olvasmány, de minden egyes oldala megéri, hogy elmerüljünk ennek az igazán különleges fantasy történetnek minden egyes sorában.

Azt hiszem, elmondhatom, hogy az író ezzel a könyvvel nemcsak befejezett egy trilógiát, hanem lezárt egy korszakot is a magyar fantasyben, egyedi világteremtèsèvel - amely bátran nyúlt a magyar folklórhoz is.

Őszintén szólva nehéz szívvel olvastam el az utolsó oldalakat, mert nagyon megszerettem Mistaria világát, a szereplőket és magát az egész sorozatot. Szerettem volna még egy kicsit velük maradni, részese lenni a történetüknek.

Azt hiszem, elmondható, hogy nagyon ritka az olyan fantasy - legalábbis mostanság - ami olyan szinten beszippantja az olvasót, csupán a fantáziadús, részletgazdag és gyönyörűen megírt történetének és világfelèpítèsènek köszönhetően, ahol nincs teljesen jelen a romantika és a testiség. Talán J.R.R. Tolkien - Gyűrűk ura trilógiája volt az, ami szintén magába olvasztotta a lelkemet, annak ellenére, hogy ott is magán a világon, a történésen és az emberi sorsokon volt a hangsúly.

Egyszó, mint száz, bízom benne, hogy még sok - sok egyedi hangulatú és világú fantasy történettel lep meg minket, kedves olvasókat Cserni András. Számomra ez a trilógia hatalmas kedvenc lett és már fel is írtam az  újraolvasós listámra.

Ha eddig még nem olvastad a Sötét sorsok trilógiát, akkor bátran vágj bele, de készülj fel rá, hogy ez a világ bekebelez és többé nem ereszt.

A könyvet a Helma Kiadó weboldalán tudjátok beszerezni e-book és nyomtatott formában, ahol egy rövid beleolvasót is találtok.

Brielle V. Monroe: Ködös utakon

"Egy lánynak semmi értéke sincs, esetleg csak annyi, hogy gyermekeket hozzon a világra egy másik család számára."

Vannak könyvek, amiket nem egyszerűen olvasunk, hanem átélünk. Olyanok, amelyek nem csupán egy történetet mesélnek el, hanem valahol belénk is költöznek.

Brielle V. Monroe "Ködös utakon" című regénye ilyen.

Ez a könyv nem a könnyed esti kikapcsolódásról szól. Sokkal inkább a csendről, ami egy család falai között lakozik, azokról a kimondatlan szavakról, amik mégis megmérgezik az életet, és a szeretet utáni olthatatlan vágyódásról, ami évtizedeken át végigkíséri a szereplőket.

Olvasás közben úgy éreztem, mintha egy régi fényképalbum lapjai között lapoznék, minden kép mögött ott a fájdalom, a remény, és az a kérdés, hogy vajon lehet-e másképp élni.

Az írónő írása őszinte, fájdalmas és mégis gyönyörű. Mert a Ködös utakon nemcsak egy család története, hanem mindannyiunké, akik valaha hittünk a boldogságban, és megtanultunk túlélni, amikor az élet mást adott helyette.

Kiadó: Helma Kiadó 
Megjelenés éve: 2024
Oldalszám: 244

Fülszöveg 

A szerző saját családjának a históriáját vette a történet alapjául. Az éveket, amikor apja és anyja megismerkedtek, majd összeházasodva, az apai szülők mellett töltötték idejüket. Emlékek, tények, az érzelmi bántalmazás jéghideg pokla és az írói fantázia keveréke keltik életre ezt az érzelmekkel teli, tanulságos történetet, amelyben sokan rájöhetnek arra, hogy hogyan kell élni, s mit ne csináljanak, ha nem akarják elrontani az életüket

Vélemény 

Szeretném megköszönni a Magyar könyv is magyar termék mozgalom alapítóinak Sky S.T. írónőnek, Dvariecki Bálintnak és a Helma kiadónak a bizalmat és a lehetőséget, hogy elolvashattam a " Ködös utakon" című művet.

Van az a fajta könyv, amely nem a fantáziáról, hanem a valóságról mesél, arról a valóságról, amit sokan inkább elhallgatnának. Brielle V. Monroe "Ködös utakon" című regénye ilyen. Őszinte, fájdalmas, mégis gyönyörű. A szerző saját családjának történetét írta meg, de, ha jobban belegondolunk, valójában mindannyiunk történetét meséli el, akik valaha vágytunk szeretetre, megértésre, és egy biztonságos otthonra.

A könyv több generáció sorsán keresztül mutatja be, milyen nehéz terhet cipelünk a múlt árnyaival, és hogyan ismétlődnek a minták, ha senki sem meri kimondani az igazságot. Gréta, a fiatal menyasszony, reménnyel és hittel indul új életet kezdeni, de hamarosan szembesül azzal, hogy a házasság és a család nem mindig az a menedék, aminek álmodjuk. Az írónő gyönyörűen, szinte már aprólèkos részletességgel bontja ki hősnője sorsát, a háború utáni évektől a mindennapi küzdelmeken át egészen a csendes, belső összeomlásig.

A Ködös utakon nem könnyű olvasmány. Fájdalmas, mert valóságos. De éppen ezért is olyan fontos. Minden sora mögött ott van egy élet, egy nő hangja, aki végre el meri mondani, amit mások talán sosem tudtak. A stílus letisztult, őszinte, és tele van érzelmi mélységgel. A szerző nem szépít, nem bújtatja a szomorú, rideg valóságot rózsaszín vattacukorba és pontosan ettől a kőkemény valóságtól  válik a könyv igazán hitelessé.

Ez a történet nemcsak múltidézés, hanem figyelmeztetés is, hogy a szeretet hiánya, a bántalmazás és az elhallgatás generációkon át öröklődhet. De egyben remény is,  hogy az írás, az emlékezés, és az őszinteség képes meg gyógyítani a lelket.

 A Ködös utakon nemcsak egy család története, hanem egy nőé, aki végre kimondta mindazt, amit előtte senki sem mert.

A befejezés nem boldog, de felszabadító, mert néha nem a felejtés, hanem az emlékezés hozza el a békét.

Ha egy olyan könyvet keresel, ami nem hagy nyugodni, ami olvasás után is veled marad, akkor ez az a történet.

Ha valaha érezted, hogy az élet nem az, amiről gyerekként álmodtál, ez a könyv neked szól.

Mert mindannyian jártunk már ködös utakon.

A mű nem ígér könnyek nélküli utazást, így nem baj, ha van egy kisebb csomag papírzsebkendő is bekèszítve. 

A könyvet a Helma Kiadó oldalán tudjátok beszerezni, ahol egy rövid beleolvasót is találtok.

Lexie King – Ha összetörik a szív (Fekete szív 1.)

 

"Éld az álmaidat és ne álmodd az életet!"

Mi történik, ha beleszeretsz egy rosszfiúba? A szíved darabokra hullik… és Lexie King könyve pontosan erről szól. Egy olyan szerelemről, ami sötét, veszélyes, mérgező és mégis annyira elsöprő erejű, hogy képtelenség elfordulni tőle. Letty – a makacs, szókimondó Hófehérke – és Cole – a könyörtelen, mégis hűséges Hóhér – története egyáltalán nem tündérmese. Ez a kapcsolat egyszerre fájdalmas és gyönyörű, tele árulással, függőséggel, gyermekkori sebekkel és olyan titkokkal, amelyek minden egyes oldalon újabb sebet ejtenek rajtunk olvasókon.

Ez a regény nem egy habos, cukormázas rózsaszín románc, hanem egy igazi érzelmi hullámvasút, ahol a vágy és a kegyetlenség szorosan összefonódik. Emberrablás, gyilkosság, árulás, durva függővég, egyszóval  minden adott ahhoz, hogy Letty és Cole története hosszú időre nyomot hagyjon benned.

Kiadó: Álmodozók 
Megjelenés ideje: 2025 
Oldalszám: 450

Fülszöveg

Azt mondják, egy férfi és egy nő sosem lehetnek hosszabb ideig „csak” barátok, mert előbb-utóbb az egyik fél mindig többet akar majd.
Elzártam a szívemet a felszínre törő érzelmek elől, a barátságunk az idő múlásával mégis vonzalomba torkollott.
Megnyitottam a szívemet annak a férfinak, akire az életemet is gondolkodás nélkül rábíznám; annak a férfinak, aki egy levélben búcsúzott el tőlem.
Többet érdemeltem volna egy nyamvadt papírlapnál…
Visszahúzódtam ismét a csigaházamba és éltem tovább az életemet, miközben arra vártam, hogy kinyíljon az ajtó és ő belépjen rajta, de helyette egy másik férfi „kopogtatott” be.
Megigézett a szeme, minden egyes szava: ő maga volt a szenvedély.

Vélemény

A könyv 2021-ben a NewLine kiadó gondozásában jelent meg, majd 2025-ben egy új, átdolgozott és élfestett kiadásban az Álmodozók kiadó újra kiadta. Ezért két féle borítóval és változatban is találkozhatsz vele.

Lexie King sorozatának nyitókötete, (ami így nem teljesen igaz, mert van egy előzménytörténete az  Élet vár, ami a 0,5 -ös számot viseli ) ,a "Ha összetörik a szív" pontosan azt adja, amit a címe ígér. Egy szívszorító, sötét és minden idegszálat megmozgató történetet. Ez a könyv messze nem a megszokott romantikus sablonokat követi, inkább egy érzelmi aknamezőn vezet végig, ahol minden oldal után felkészülsz rá, hogy valami újabb csapás vagy meglepetés ér. De, sajnos nem lehet mindenre felkészülni, erről az írónő nagyon ügyesen gondoskodik.

Cole karaktere rendkívül ellentmondásos, egyszerre félelmet keltő és mélyen tiszteletre méltó. Bár kegyetlen döntései sokszor meghökkentettek, hűsége és kitartása miatt nem lehet rá haragudni. Az a fajta férfi, akit egyszerre akarsz megütni, megfojtani és átölelni, csak, hogy újra összetörje a nehezen összeragasztott szívedet. Letty pedig teljesen más oldalról ragadott meg. A szókimondása és a nyers, olykor szarkasztikus megjegyzései sokszor mosolyt csaltak az arcomra, még a legkomorabb helyzetekben is. Nem egy idealizált hősnő, hanem hús-vér ember, tele hibákkal és szenvedéllyel. Talán éppen ezért volt ennyire könnyű azonosulni vele.

A történetben nagyon erős a dark romance stílus, az írónő tényleg mindent megtett annak érdekében, hogy végig érezzük, hogy ez a kapcsolat bűnben született, ami érzelmileg teljesen tönkretesz, de mégsem bírod ott hagyni, mert annyira szeretnél te is elmerülni benne. A történet egyik legnagyobb pozitívuma - aminek én nagyon örülök, mert nem csak egy sima mezei erotikus könyvet kaptam rossz fiúkkal - hogy a romantika és az erotika nem csak úgy áll önmagában, hanem egy komplex, sötét világba ágyazódik be. Bűnszervezetek, árulások, gyilkosságok, és rengeteg titok szövi át a cselekményt. A történettel gyorsan lehet haladni, mert pörgős, olvastatja magát, rengeteg akció és váratlan fordulat van benne és az erotikus jelenetek sem mentek a sztori rovására, bár sokszor éreztem úgy, hogy lángra kap a könyv egy-egy jelenettél ^^

Letty szemszögéből kapunk a legtöbbet, ezért az ő érzéseihez és gondolataihoz sokkal közelebb kerülünk, mint Cole-hoz. Letty látásmódja összetett, nem egysíkú. Hol gondolkodásra késztet, hol megdöbbent. Cole életéből csak annyit kapunk, hogy a kirakós hiányzó darabjait össze tudjuk illeszteni, ami miatt még rejtélyesebb, veszélyesebb és vonzóbb marad a számunkra.

Ahogy már fentebb is említettem ez nem egy rózsaszín tündérmese, hanem egy betegesen függő, mérgező kapcsolat története, amelyben a felek minden határt átlépnek – mégis képtelenek elengedni egymást. Letty ragaszkodását már néha egészségtelennek éreztem, de valahol érthető, hiszen Cole a gyengeségei ellenére is mindent megtesz érte.

Összességében a "Ha összetörik a szív" egy intenzív,  erősen korhatáros azaz 18+-os dark romance történet, amely nem fél bemutatni a kapcsolat legsötétebb oldalait sem. Megtaláljuk benne a szenvedélyt, az erőszakot, a fájdalmat és a gyógyíthatatlan sebeket is – de mindezt olyan atmoszférával, ami teljesen beszippant minket.

Hófehérke és a Hóhér története veszélyes, mérgező és mégis ellenállhatatlan. Egy könyv, ami után az ember egyszerre érzi magát kifacsarva és elégedetten, mert tudja, hogy ez tényleg nem a szokványos szerelmi sztori.

Azonban fontos megjegyezni, hogy ez a műfaj, nem való mindenkinek. Aki érzékenyebb vagy nem tud elvonatkoztatni attól, hogy ez a való életben beteges és toxikus kapcsolat lenne, ne vágjon bele. Aki, viszont szereti a sötét románcokat, és még nem olvasta, az bátran vágjon bele, biztos lehetsz benne, hogy téged is rabul fog ejteni.

Az írónő könyveinek rajongói körében sokan "oldalt" szoktak választani, nos én eddig a  Team Cole csapatot erősítem, hogy ezt miért is írom ide, azt a következő kötetből megtudjátok ;)

A könyvet az Álmodozók oldalán tudod megvenni, a sorozat többi részét pedig ITT éred el. 

Az írónő Facebook oldalát Lexie King hivatalos szerzői oldala néven találjátok meg. Az írónő olvasói Facebook csoportja, Lexie King és olvasói néven szerepel. Instagram oldalát pedig lexieking_author néven találhatjátok meg.

Poór Edit – A nyár hercege ( Királyi nemzedék trilógia II )

"Nagyon sajnálom, hogy az életünket még mindig a trón kötelezettségei befolyásolják"

A trón súlya és a szív szabadsága közötti harc új fejezethez érkezik.....

Poór Edit trilógiájának második része, A nyár hercege, egy érzelmekben gazdag családregény, amely a királyi dinasztia életén keresztül mutatja meg a hagyományok és a szeretet örök ütközését. A gyász, a remény, a szerelem és az újrakezdés fonódik össze benne, miközben a szereplők olyan döntésekkel szembesülnek, amelyek nemcsak sorsukat, hanem egy egész ország jövőjét formálják.

Kiadó: Kaligráf
Megjelenés ideje: 2025
Oldalszám: 300

Fülszöveg

A – Királyi nemzedék – című trilógiának a második része, – A nyár hercege – címet kapta. Az ifjú koronaherceg szembesül élete során a ránehezedő teherrel, amit a trón követel tőle. Ez a kötelék és a szabadság vágya ütközik a lelkében. Nem tudja elfogadni a többszáz éves hagyományokat és törvényeket. Keményen küzd azért, hogy ezen változtasson még leendő királyként. A három kötetem egy királyi dinasztia életéről szól. Nem a történelmi témát öleli fel, hanem inkább családregény. A XX. században játszódó, fiktív országgal, személyekkel, illetve eseményekkel. Izgalmas, kalandokban és érzelmekben gazdag lélektani olvasmány. Szívek törnek, vagy egymásra találnak? A törvények elszakítanak, választás elé állítanak. A hagyományok megtöréséhez bátorság kell. A minden felett uralkodó szigor vagy a szeretet érvényesül? A konzervatív nép véleménye, avagy a szabadság felvállalása? Sok – sok kérdés bontakozik ki a három kötet története során. Tartsanak velem, és ismerjük meg a válaszokat a kérdésekre, a szereplők nyomán.

Vélemény 

Szeretném megköszönni a Magyar könyv is magyar termék mozgalom alapítóinak Sky S.T. írónőnek, Dvariecki Bálintnak és a Helma kiadónak a bizalmat és a lehetőséget, hogy elolvashattam a művet.

Amikor a Hercegszívet befejeztem, tudtam, hogy egy újabb fejezet vár rám, amibe mindenképp bele kell kezdenem. Poór Edit története olyan erősen hatott rám, hogy egyszerűen nem tudtam ott hagyni a szereplőket, muszáj volt megtudnom, hogyan alakul tovább a királyi család sorsa. És nem is csalódtam. A nyár hercege méltó folytatása, ami még mélyebbre visz az érzelmek, a családi kötelékek és a döntések világába.

A regény a XX. század fiktív királyságában játszódik, ahol a trónöröklés és a hagyományok szigorú szabályai mindenki életét meghatározzák. George, az ifjú koronaherceg, egész életében érzi a teher súlyát, amit a trón jelent. A szabadság vágya és a hagyományok szigora folyamatosan ütközik benne, miközben felesége, Ofélia és közeli családtagjai próbálják támogatni őt. A mű azonban nem pusztán a királyi udvar életét mutatja be, hanem egy sokkal intimebb képet ad. A gyász, a szerelem, a szülői szeretet és a barátság mind-mind a középpontba kerül.

Már az első részben is nagyon megszerettem Oféliát, de itt még inkább belopta magát a szívembe. Egyszerre gyengéd és erős, képes szeretettel és türelemmel segíteni George-ot, miközben maga is küzd a bizonytalanságokkal. Az anyaság küszöbén állva olyan mély érzelmi rétegeket mutat meg, amikkel könnyű azonosulni. Számomra ő a regény igazi lelke, az ő történetszála volt a legmeghatóbb, és sokszor elgondolkodtatott, milyen erőt jelenthet a család és a szeretet.

Az egyik legerősebb motívuma a könyvnek Arthur király elvesztése. A gyász feldolgozását nemcsak a család, hanem az egész ország szemszögéből átélhetjük. Clara és Arthur kapcsolatának visszaidézései különösen meghatóak, és ezek a jelenetek mély drámaiságot adnak a történetnek. Ugyanakkor a történet soha nem süllyed el a mérhetetlen fájdalom tengerében, mindig ott van benne a remény és az újrakezdés lehetősége. 

Nem csak George és Ofélia története erős. Mary és Peter romantikája, Clara írói útja, vagy épp Noah érzelmei mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a könyv sokszínű és gazdag legyen. Mary és Clara jelenetei is nagyon szépek voltak, szerettem az anya-lánya kapcsolat bensőségességét. Úgy gondolom, hogy a mellékszereplők is éppolyan fontosak, mint maguk a főszereplők, mert rajtuk keresztül mutatja meg az írónő, hogy a szeretet és a döntések nemcsak királyok és királynők életét alakítják, hanem mindannyiunkét.

A tájleírások, a kirándulások, a romantikus pillanatok pedig annyira élettel teliek, hogy szinte látjuk, halljuk, érezzük, amit a szereplők. 

A nyár hercege számomra egy olyan olvasmány volt, ami egyszerre síratott meg és adott reményt. Imádtam a romantikus és meghitt pillanatokat, a gyász drámaiságát, a gyönyörű tájleírásokat, a gyönyörű lírai szöveget és legfőképp Ofélia erejét. Ez a könyv mélyebb, érzelmesebb és talán még jobban megérinti az olvasó szívét, ( az enyémet mindenképpen) mint az első kötet.

Ha szeretted a Hercegszívet, ezt a részt semmiképp se hagyd ki. A trilógia második darabja egy igazi érzelmi utazás, ami biztosan nyomot hagy minden olvasóban. Már alig várom a befejező kötetet!

A Nyár hercege című mű magánkiadásban jelent meg, ezért csak az írónőtől rendelhető meg.

A rendelés leadása, az alábbi e-mail címen lehetséges: pooredit3@gmail.com

A szerző további műveit, verses köteteit az írónő honlapján tudjátok megtekinteni.

https://www.pooreditirono.hu/

Katalina S. Miller - Az ​átutazó szerelme

 

 "Egy olyan kötelék kötötte őket össze, amihez még csak hasonlót sem tapasztalt."

A fülszöveg alapján egy romantikus, meseszerű történetre számítottam, de végül egy spirituális utazásban találtam magam. A regény középpontjában Nagy-Kovács Veronika áll, aki élete mélypontján kerül egy titokzatos bárba, ahol minden megváltozik. A jóképű tulajdonos, Andreas Moldani nemcsak segít neki, hanem múltbéli titkokat is feltár – olyanokat, amikről Veronika nem is tudhatott.

A történet nem áll meg a romantikánál: a hit, a sorsszerűség és az önmegvalósítás fontos szerepet kapnak. Időugrás, spirituális motívumok és mélyebb üzenetek szövik át a cselekményt. Bár nem vált kedvencemmé, mégis elgondolkodtatott. Az írónő szépen vezeti végig azt a gondolatot, hogy a véletlenek mögött gyakran ott rejlik valami több – talán egy felsőbb erő, ami segít, ha figyelünk rá.

Ajánlom azoknak, akik szeretik, ha egy romantikus történet túlmutat a megszokott kereteken, és nyitottak a spiritualitásra is.

Kiadó: Helma
Megjelenés éve: 2024
Oldalszám: 246

Fülszöveg

Nagy-Kovács Veronika életének legválságosabb napján teljesen kiszolgáltatott helyzetbe kerül. Fedél nélkül marad a tél leghidegebb éjszakáján egy kétmilliós nagyvárosban, ahol senkire se számíthat.

A véletlen sodorja az Ice Charlie nevű bárba, ahol hirtelen mesébe illő módon minden gondja megoldódik.
A különös történés felkelti a lány gyanakvását, de nehéz helyzete miatt kénytelen elfogadni a sors által felkínált lehetőséget. Semmi egyebet nem kell tennie a váratlan segítségért cserébe, csupán egy hónapig pincérnőként dolgozni a titokzatos bárban.
A jóképű tulajdonos Andreas Moldani rendkívüli jó hatással van a fiatal nőre, és olyan ismereteket tár fel előtte, amiről korábban nem lehetett tudomása.
Rövid ismeretségük ellenére, Veronika hirtelen ráeszmél, hogy Andreas nem véletlenül került az életébe. Ő maga kérte a segítségét egykor, életének azon időszakában, amire már nem emlékezhetett.

Vélemény

Szeretném megköszönni a Magyar könyv is magyar termék mozgalom alapítóinak Sky S.T. írónőnek, Dvariecki Bálintnak és a Helma kiadónak a bizalmat és a lehetőséget, hogy elolvashattam Az átutazó című művet.

Az átutazó szerelme - Egy spirituális utazás, ami túlmutat a romantikán

Korábban már olvastam Katalina S. Miller A két világ című regényét, így nem volt ismeretlen számomra az írónő stílusa. Éppen ezért kíváncsian vettem kézbe Az átutazó szerelme című művét, amely első ránézésre egy klasszikus romantikus történetnek tűnt, némi fantasy és misztikus elemmel fűszerezve. A fülszöveg alapján egy könnyed, érzelmes olvasmányra számítottam – ehhez képest egészen más élményben volt részem.

A történet középpontjában Nagy-Kovács Veronika áll, aki élete egyik legnehezebb pillanatában kerül az Ice Charlie nevű bárba. A sors – vagy valami nála is nagyobb erő – úgy tűnik, megoldást kínál számára. A bár titokzatos tulajdonosa, Andreas Moldani, nemcsak jóképű és karizmatikus, hanem különös hatással is van Veronikára. Rövid idő alatt olyan dolgokat tár fel előtte, amelyekről korábban nem is tudhatott. A kapcsolatuk gyorsan mélyül, de hamar kiderül, hogy semmi sem az, aminek látszik. A múlt emlékei felszínre törnek, és Veronika ráébred, hogy Andreas nem véletlenül lépett be az életébe.

Eddig akár egy klasszikus romantikus történet is lehetne, de az írónő nem áll meg itt. A regény mélyebb rétegei lassan bontakoznak ki, a spiritualitás, a hit és a sorsszerűség mindvégig jelen vannak. Andreas elköveti élete legnagyobb hibáját – enged a szívének –, és ezzel egy pillanatra újra átélhetik a régi szerelmüket. De ahogy jött, úgy el is múlik. Veronika visszakerül a korábbi életébe, és minden megy tovább, mintha mi sem történt volna. Vagy mégsem?

A történet itt új irányt vesz. Veronika úgy dönt, nem hagyja, hogy a sors ismét elválassza attól, amit megtalált – vagy inkább attól, akit megtalált. Elindul a saját álmai után, és mindent maga mögött hagy: munkát, kapcsolatot, biztonságot. Ez a döntés nyitja meg az utat a regény spirituális mélységei felé. Miután megtalálja, amit keresett, a történet húsz évet ugrik előre. Veronika immár családos nő, és gyerekei is részesei lesznek ennek a különleges utazásnak. Gyerekei 18. születésnapján egy rég elveszett „rokon” látogatása újra felkavarja az állóvizet, és az események felgyorsulnak.

A regény végig azt sugallja, hogy bár mi irányítjuk a sorsunkat, vannak találkozások, amelyek túlmutatnak a véletlenen. Biztosan sokan éreztétek már azt a furcsa, ismerős érzést – mintha már találkoztunk volna az illetővel, mintha már megtörtént volna velünk valami hasonló. Az írónő szépen vezeti végig azt a gondolatot, hogy minden okkal történik, és hogy egy felsőbb erő mindig ott van, ha figyelünk rá. A kérdés csak az, hogy elfogadjuk-e a titkos segítséget.

Őszintén szólva, Az átutazó szerelme nem vált kedvencemmé, hiszen fülszöveg alapján teljesen másra számítottam, de mégis értékelem azt, amit közvetít. A regény nem csupán egy romantikus történet, hanem egy spirituális utazás is, amelyben a szerelem, a titok és az önismeret kéz a kézben járnak.

Hiszek abban, hogy mindenkinek megvan a maga párja és célja az életben. Néha az élet akadályokat gördít elénk, de ahogy a történet is mutatja: akik összetartoznak, azok mindig megtalálják egymáshoz az utat. Nem számít, hányszor szakította el őket az élet – az ikerlángok újra és újra egymásra találnak. Mert a lélek sosem hal meg, csak tovább vándorol, akárcsak Andreas és Veronika történetében.

Meghitt, mégis rejtélyes hangulata miatt azoknak ajánlom, akik szeretik, ha egy romantikus történet több, mint egy szerelmi szál, ha mélyebb üzenetet és különleges világot is hordoz magában.

A könyvet a Helma Kiadó oldalán tudjátok beszerezni e-book és nyomtatott kiadásban. Az oldalon egy rövid beleolvasót is találtok.