"Nézte a milliónyi hópihét, ahogy aláhulltak, ahogy megvilágította és kiemelte őket a lény az éjszaka sötét hátteréből. Olyanok voltak, mint a halott égből aláhulló csillagok."
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadás éve: 2016 Oldalszám: 528 |
„ Aki nappal álmodik, sok olyasmit tud, ami rejtve marad a csupán éjszaka álmodók számára. ” - Edgar Allan Poe,
Edgar Allan Poe a romantika korának egyik legfontosabb, leghíresebb szerzője volt. Poe leginkább a misztikus, hátborzongató történetei révén ismert, melyből az írónő remekül formálta meg a karaktereket és építette fel a történet cselekményeit. Nekem nagyon tetszett, ahogy a szerző a Poe-ról szóló történetekkel, idézetekkel tette még érdekesebbé a sztorit. Ennek köszönhetően, a sztori előrehaladásával egyre inkább sötétebb és komorabb történet kezdett kialakulni.
Az alapötlet nagyon tetszett, bár picivel többet is ki lehetett volna hozni belőle. Először azt hihetnénk,hogy tipikus YA regény, a már megszokott jó kislány - rossz fiú klisèvel.
Ám, Poe és a szerző gondoskodik róla,hogy már az első 10 oldal után rájöjjünk,hogy egy igazán egyedi törtènetbe csöppentünk, különlegesnèl különlegesebb szereplőkkel.
Varen egy igazán egyedi karakter, akire igaz a mondás, hogy nem szabad külső alapján megítélni senkit.
A gót stílusától, festett fekete hajától és piercinges ajkától eltekintve, Varen egy nagyon okos, értelmes és intelligens fiatal srác, aki a saját élete elől elmenekül egy olyan világba, aminek nem is lenne szabad léteznie.
Isobel az elején hozta a tipikus amerikai pomponlány vagyok stílust. Szőke haj, focista barát, üres és felszínes kapcsolatok. Amikor Varen-nel egy csoportba kerülnek, egy házi dolgozat megírása miatt, mindenki megbélyegzi a fiút és emiatt, Isobel-nek hazugságokhoz kell folyamodnia. Az addigi kirakat élete, teljesen a feje tetejére áll, és fokozatosan kezdi elhagyni a jól megszokott komfortzónáját. Ami valljuk be, előnyére is válik.
A közös projektjük Poe munkásságáról, életéről szól, és bár Varen kisujjában van minden róla szóló információ, cseppet sem könnyíti meg Isobel helyzetét és nem hajlandó egyedül megcsinálni mindent. A bonyodalmak pedig innen szépen lassan be is indulnak, S mint egy kártyavár, úgy hullik majd minden darabjaira.
Az álszent és mindenki felett álló barátai az első perctől kezdve unszimpatikusak voltak, így nagyon örültem mikor mások felé kezdett nyitni. Gwen egy igazi szuper barát, Danny pedig egy olyan kis öcsi, akit szerintem mindenki szeretne magának
A szerelmi szál egy picit túl gyorsan bontakozott ki, muszáj voltam visszalapozni, hogy nem-e hagytam ki egy pár oldalt. Nem értettem, hogy mikor és hogyan szerettek egymásba, így a témát inkább el is engedtem. Ettől eltekintve, a kapcsolatuk nagyon szépen van felvázolva, és minden egyes esemény, csak szorosabbá teszi azt a különleges köteléket,ami közöttük jött létre.
Annyira örültem,hogy nem egy habos babos YA regény lett belőle, végre nem csak a jól megszokott sablon karakterek vannak benne iskolai drámákkal ( halkan megjegyzem, drámát kapunk itt is), hanem annál sokkal összetettebb történetet kaptunk. Komolyabb témákat is érintünk, és néha már - már horrorisztikus elemekkel színesíti az írónő a sztorit.
Varen-ről szívesen olvastam volna többet, főleg az utolsó 70-80 oldal, személy szerint az ő karaktere egy igazi rejtèly a számomra. Azt hiszem,hogy jogosan teszem fel a kérdést, hogy vajon merre tart a karaktere? Hová fog érkezni és kivè vagy mivè fog válni?
A történet szépen és fokozatosan épül fel, itt-ott voltak üres járatok, de ez nem von le semmit se az élvezhetőségéből. A vége felé nagyon felpörögtek az események, rengeteg kérdés merült fel bennem, bízom benne, hogy a folytatásban ezekre mind megkapom majd a választ.
Kedvenc idézetek
"Ha nincs út, akkor teremts egyet!"
"– Csak azért, mert én szeretek az élet napos oldalán élni, élvezem, hogy szőke vagyok és a pompom lányok mezét viselem, nem jelenti azt, hogy ostoba vagyok. Nagyon elegem van már ebből.
– Csak azért, mert feketét viselek és személyes naplót vezetek, nem jelenti azt, hogy holnap felrobbantom a sulit vagy agyatlan pompom lányokat fogok terrorizálni, ha már itt tartunk."
"– Elviselhetetlen kínt az okoz, ha azok után sóvárgunk, akiket szerettünk, és valaha a miénk voltak, de már soha nem ölelhetjük át őket – folytatta Reynolds. – Ez az elképzelhető legszörnyűbb fájdalom."
Értékelés
⭐⭐⭐⭐⭐
A könyvet a Könyvmolyképző Kiadó oldalán tudjátok beszerezni.
E- könyv formátumban, pedig Itt
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése