Nova Kane – Bonepetal – Csontszirom

Ez a történet tele volt sötét szépséggel, gyásszal és megszállottsággal. Mégis végig azt az érzést keltette bennem, hogy a legérdekesebb részeit csak távolról pillanthattam meg.

Kiadó: Book Dreams
Oldalszám: 160
Magyar megjelenés éve: 2025

Fülszöveg 

Finn látta benne a törékeny virágot, amiért érdemes meghalni. Cserébe Salem esküt tett a fiúnak, aki a lelkét adta az övéért: soha többé nem lesz szerelmes.

Egy évvel később elárulta az emlékét.

És a pokol kapuja feltárult.

Finn visszatér a pokolból, mint a megszegett eskü bosszúja; egy szörnyeteg, aki azért jött, hogy behajtsa az adósságot, és elvegye, ami az övé: a szirmot, amit imádott, és a csontot, ami hozzá tartozik. Nem a szívét kéri. A lelkét. Mert az ilyen eskü nem ér véget a halállal. A halál csak a kezdet.

A Bonepetal egy brutális történet arról, hogyan válik a szerelem megszállottsággá, a gyász éhséggé, és a legszebb virágok is a legsötétebb sírokból nőnek ki. Mert vannak szerelmek, amiket nem eltemetni kell, hanem túlélni.

Vélemény 

Már régóta szerettem volna elolvasni Nova Kane Bonepetal – Csontszirom című művét, mert érdekesnek és valami újnak találtam az alapötletét. Végül azonban nagyon vegyes érzésekkel csuktam be ezt a könyvet.

A hangulata végig magával ragadott. A gótikus atmoszféra, a sötét tónusok, a gyász és a természetfeletti elemek miatt végig azt éreztem, hogy egy különleges történetet olvasok. Éppen ezért sajnálom, hogy végül nem tudott igazán kiteljesedni számomra.

Azt hiszem, kicsit nagyobb elvárásokkal indultam neki, mint kellett volna.

Rövid olvasmány volt, amivel gyorsan lehetett haladni, és pont ez volt nálam a probléma. Sok minden nem lett kellően kibontva. Szívesen olvastam volna többet a szektáról, Finn karakterében pedig szerintem rengeteg kiaknázatlan lehetőség maradt. Nem éreztem a karakterek valódi mélységét, ráadásul arra sem kaptunk egyértelmű választ, hogy Finn pontosan milyen lényként tért vissza. Salemet pedig sajnos nem sikerült igazán megkedvelnem.

Finn számomra időnként úgy tűnt, mintha kizárólag az érdekelné, hogy Salem megszegte a neki tett esküjét, miután az életét adta érte. Vadabb, erőszakosabb és birtoklóbb lett, ami önmagában nem zavart volna. A problémám inkább az volt, hogy az írónő csak nagyon ritkán engedte meg, hogy bepillantsunk az igazi Finnbe. Így számomra inkább egy megszállott karakter maradt, akiben hatalmas potenciál rejlett, de ezt a lehetőséget végül nem használta ki.

Bizonyos szempontból a történet engem A Hollóra emlékeztetett. Nem azért, mert ugyanazt a történetet meséli el, hanem mert itt is egy elvesztett szerettünk tér vissza a halálból. Éppen ezért vártam, hogy többet lássak abból a Finnből, akit Salem annyira szeretett. Néhány rövid pillanatban mintha felcsillant volna az igazi énje, de számomra ez kevés volt.

Az is érdekes alapötlet volt, hogy Salem kiválasztott, és a kötéssel védelmet kapott az ördög ellen. Úgy éreztem, ebben a szálban sokkal több lehetőség rejlett, mint amennyit végül láthattunk. Szívesen olvastam volna többet az ördögről, a kiválasztottság jelentőségéről és arról, milyen következményekkel jár ez Salem életére nézve. Ez a történetszál számomra inkább felvillantott egy izgalmas lehetőséget, mintsem igazán kibontotta volna azt.

Valamilyen szinten Salem sem volt jobb Finn-nél, hiszen mindketten megszállottan ragaszkodtak egymáshoz. Míg Finn a halálon túlról sem volt hajlandó elengedni őt, Salem ugyanúgy képtelen volt továbblépni. Megtartott mindent, ami rá emlékeztette, hordta a nyakláncot, viselte a pulóverét, és újra meg újra visszatért hozzá gondolatban. Emiatt számomra a történet nemcsak a gyászról szólt, hanem arról is, hogyan válhat a szeretet és a veszteség megszállottsággá.

A drasztikus döntésénél egy rövid pillanatra mintha ismét megláthattuk volna az igazi Finnt. Éppen ezért a befejezés különösen fájdalmasan hatott rám. A vége számomra inkább arculcsapás volt, mint lezárás.

Finn, akár egy pokolból visszatért angyal, magával vitt mindent, majd a történet szinte egyik pillanatról a másikra véget ért. Salemet ekkor már nem áldozatnak láttam, hanem valakinek, aki részben maga is belesétált a saját poklába.

Összességében nem volt rossz könyv, sőt, kifejezetten erős hangulattal rendelkezik. Talán éppen ezért sajnálom, hogy a benne rejlő lehetőségek jelentős része számomra kihasználatlan maradt. Nem a sötét vagy tragikus befejezéssel volt problémám, hanem azzal, hogy nem kaptam azt az érzelmi lezárást, amire a történet alapján számítottam.

Ha még azon gondolkodsz, hogy ez a könyv neked való-e, az alábbi lista segíthet a döntésben:

✅ Neked való, ha:

• gótikus hangulatú történeteket keresel
• szereted a sötét, természetfeletti elemeket
• érdekelnek a gyászról és megszállottságról szóló történetek

❌ Neked nem, ha:

• minden kérdésre választ vársz
• erős karakterfejlődést keresel
• kielégítő lezárásra vágysz

A könyvet a Book Dreams Kiadó oldalán tudjátok beszerezni.