Cserni András - A farkasfalka

"A gyávaság és ostobaság frigyéből pedig mindig erőszak születik!"

Kiadó: Helma Megjelenés ideje: 2023 Oldalszám: 256

Fülszöveg 

Mistaria titokzatos hely. A mágia mindennapos, az állatok királyságokban élnek és értik az emberi beszédet, az emberek, törpék, manók és más lények pedig megragadtak valahol a középkor és a kora újkor határán. Létezéséről nem tudnak az evilágiak, bár csak egy karnyújtás (és az Álca vékony rétege) választja el egymástól a két világot.
Itt él a tizenhat éves Roland, a Mistariában Meredély-hegységnek, az Evilágban Zemplénnek nevezett vadregényes tájon az erdőben, egy óriási farkasfalka társaságában. Hogy miért? Mert csordásfarkas, vagyis farkasember. És az avilágiak nem tűrik meg maguk közt a fajtáját. Az egyetlen ember, akivel kapcsolatot ápol, a Vadon vénséges Varázslója, a táltos Wlottenill – egészen addig, míg egy napon (miközben egy „apró szívességet” tesz az öreg varázslónak), találkozik az elbűvölő evilági lánnyal, Szandrával. Kapcsolatuk gyorsan mélyülni kezd, ám ezt se a farkasok, se Wlottenill nem nézi jó szemmel. S ha mindez nem lenne elég további bonyodalmak adódnak: a ravasz, kíméletlen és gazdag előkelő család, a rossz hírű Marothanok egyre nagyobb érdeklődést tanúsítanak a Meredély-hegység felé, s nem kétséges, ennek középpontjában Roland áll. Budapestről pedig útnak indul egy tinédzsertársaság, hogy kempingezzenek a Zemplénben – köztük Kristóffal, Márkkal és Patrikkal, akik nyakig belekeverednek az eseményekbe.
Létezhet-e bármilyen kapcsolat két külön világban élő ember között? Roland valóban olyan mogorva és borúlátó, mint első látásra tűnik, vagy csak színjáték az egész? Ki az a titokzatos lány, akit Kristóf megpillant a hajnali Zemplénben? Mik laknak a Nyírerdőben? És legfőképp: miért érdekli a Marothanokat egy árva, nincstelen csordásfarkas?

Vélemény

Nagyon szeretem azokat a történeteket, ahol fontos szerepet játszik a nèpi hiedelem, de magyar folklór köré épített fantasy könyvet még nem olvastam, egészen idáig. A szerző nem csak felhasználta a magyar mondákat, hanem egy teljesen új világot alkotott köré, melynek központját a Zemplén - hegységben
helyezte el.

Panca Marothan és Edvard Doransky szerelme rossz csillagzat alatt született, két ellenséges család, ősi riválisok leszármazottai. A látszólagos béke közös gyermekük megszületése után darabjaira hullik, majd egy egész dinasztiát tesznek a földdel egyenlővé. Manca Marothan a család legfőbb boszorkánya és feje, megátkozza a csecsemőt, hogy életét szenvedés és örök kitaszítottság jellemezze. 16 évvel később, Roland egy farkasfalka tagja, és immár büszke csordásfarkaskènt, azaz farkasemberkènt éli az életét. Az erdő varázslója, Wlottenill nevelte fel, tanította ki, majd adta át a farkasoknak. Napjai zsákmány szerzésből, pihenésből állnak, míg egy nap találkozik Szandrával, aki teljesen felforgatja az életét. A farkasok és Wlottenill tiltása ellenére, szerelem alakul ki közöttük, melyet titkolni kényszerülnek. Két különböző világban élnek, mégis a tiltott románcuk, édesebb számukra, mint a legèdesebb méz. És ez az

édes nektár okozza a bajt is. Láthatatlan erők munkálkodnak a sötétben, sötét felhők gyülekeznek az égen, az Alvilág nem felejt, a történelem ismétlést követel, vajon kinek a vére fogja áztatni Mistaria földjét?

A cselekmények pörögnek, egymást érik a különböző események, melyek fájdalmat és halált hoznak magukkal. A történet folyamatosan olvastatja magát, szinte érezzük Roland haragját, félelmèt és bosszúvágyát. Vele együtt küzdünk Szandráèrt, a farkasokèrt, az Alvilág összes lakójáèrt. Együtt gyászolunk és együtt örülünk. A szerző részletgazdagon dolgozta ki az Alvilágot és annak minden teremtményèt. Egyedi stílusban ötvözte a magyar folklórt a saját misztikus világával, s e két pillèr szerelemgyermekekènt született meg ,maga Mistaria világa. Látszik, hogy szívét, lelkét beletette az író a műbe, minden a helyén van. A párbeszédeken és szófordulatokon néha jókat mosolyogtam. Annyira jól vissza tudta adni a szerző azt, hogy mennyire különbözőek az Evilági és Alvilági népek, míg az Evilágiak modern környezetben élnek, addig az Alvilágban létező mindenféle lények, emberek, állatok a középkorban találhatóak meg. Teljesen más felfogás szerint élnek.
A karakterek jól kidolgozottak, teljesen beleilletek a történetbe. Egyediek és sokszínűek. Hősünk, Roland egy magának való, olykor mogorva és lekezelő stílusú 16 éves fiú, aki megvetette az embereket, egészen
addig amíg Szandra és Kristóf személyèben barátra nem lel. Szép karakter fejlődésen ment keresztül, noha van még hova fejlődnie, de ez pont így volt hiteles. Részben nyitott a másik világ és emberek felé, de nem tagadta meg a múltját és csaladját, a farkasokat, és pontosan emiatt lett karakterhű a jelleme.

A borító szép, fontos karakterek kaptak rajta helyet ( és ha jól gondolom rajzolt borító, de lehet tévedek), azonban, engem inkább egy 20-30 évvel ezelőtti mesekönyv borítójára emlèkeztet. Mintha a mű, bő 30 évvel ezelőtt jelent volna meg, mesekönyv formában. Egy modernebb, letisztultabb fedlap jobban illene a történethez, s ezzel több olvasó figyelmèt keltenè fel a történet.
Fiatal szerző lévén, egy ennyire egyedi és összetett világot alkotni nem egyszerű feladat, a világfelépítés és az írásmód egy igazi csoda. Annyira varázslatosan írta meg a szerző az egész történetet, hogy az olvasó szinte kedvet kap arra, hogy a lapok közé ugorjon és részese lehessen ő is a kalandnak.

Szívből ajánlom a könyvet mindenkinek, aki szereti a fantasy történeteket, vagy csak szeretne elmerülni a magyar folklór világában.

A művet a HELMA kiadó oldalán tudjátok beszerezni.