Az egész Föld sorsa múlik azon, hogy az emberek hogyan viselkednek, mennyire érzik felelősnek magukat ebben a kérdésben.
Az egész Föld sorsa múlik azon, hogy az emberek hogyan viselkednek, mennyire érzik felelősnek magukat ebben a kérdésben.
Petya, Matyi és
a duliánok egy nagyon aranyos és tanulságos mese, amely tele van kalanddal,
nevetèssel és a felelősségvállalás megtalálásával. A két kiskamasz minden
csínyben benne van, és eszük ágában sincs felnőni vagy éppen felelősséget vállalni
tetteik következményei után. Tetszett a misztikus szál a mesében, a duliánok
nagyon aranyosak voltak, és sok mindenre tanítottak. Élvezetes olvasmány volt,
amely kiszakítja az olvasót a mindennapokból. Az írónő részletesen mutatja be a
különböző színek jelentését, és azt is, hogy az emberek milyen sokrétűek tudnak
lenni, színek sokasága jelenti az energiamezőnket, mely a tetteink, hangulatunk
alapján változhat bármilyen irányba.
Fülszöveg
A kamaszodó
ikrek már régóta nem hisznek a mesékben. Aztán váratlanul mégis belecsöppennek
egybe, melyről hamarosan kiderül, hogy nem egy édes, habkönnyű tündérmese,
hanem egy rémesen komoly kaland.
A duliánok világába még két kópé kölyök lép be, de ott olyan felelősségteljes küldetés vár rájuk, ami az egész emberiség sorsát érinti, és végül még őket is megváltoztatja.
A melegszívű, bölcs duliánok segítségével Petya és Matyi harcba indul a felelőtlenség szörnye ellen, és mindent megtesz a győzelemért.
A duliánok világába még két kópé kölyök lép be, de ott olyan felelősségteljes küldetés vár rájuk, ami az egész emberiség sorsát érinti, és végül még őket is megváltoztatja.
A melegszívű, bölcs duliánok segítségével Petya és Matyi harcba indul a felelőtlenség szörnye ellen, és mindent megtesz a győzelemért.
Vélemény
Szeretném megköszönni a Magyar könyv is magyar termék mozgalom alapítóinak Sky S.T. írónőnek, Dvariecki Bálintnak és a Helma kiadónak a bizalmat és a lehetőséget, hogy elolvashattam a művet.
Az írónőtől korábban
már olvastam a Hét csepp varázslat című mesét, amely amellett, hogy szórakoztat,
szintèn tanítja a gyerekeket. A Petya, Matyi és a duliánok egy nagyon aranyos
történet a felnőttèválás előszobájában álló kis kamasz gyerekeknek. A mai
felgyorsult világban, akarva, akaratlanul is, de figyelmetlenek, sokszor
èrzèketlenek vagyunk egymással és a világgal szemben is. Az írónő a történetbe érthetően,
meseszerűen építi bele a felelősségvállalás terhét, a duliánokon keresztül
mutatja meg az olvasónak, hogy bármit is tettünk, bárhogy is döntöttünk,
tetteink súlyosságától függetlenül vállalnunk kell a felelősséget. Gyermekek
számára jól érthetően meséli el a felelősségérzet fontosságát, hiszen, ez egy
olyan emberi természet, amelynek alapvető jellemzője, hogy hibázunk.
Sajnos, ma már egy olyan korban élünk, ahol a tökéletesség az egyik legfontosabb szempont, ebbe viszont, így nem fér bele a hibázás. A mesében a szerző óvatosan, de mégis világosan fogalmazza meg, hogy a felelősségtudatban az az egyik legnehezebb dolog, hogy belássuk, mégsem vagyunk olyan tökéletesek, olyan jó emberek, mint amilyennek hisszük vagy szeretnénk beállítani magunkat. A fiúk a történet folyamán, szembesülnek a saját árnyékukkal, a saját hiányosságaikkal, azzal, hogy mennyire nem érdekelte őket saját magukon kívül semmi. Ezt jól mutatja az energiaburkuk színe is.
Sajnos, ma már egy olyan korban élünk, ahol a tökéletesség az egyik legfontosabb szempont, ebbe viszont, így nem fér bele a hibázás. A mesében a szerző óvatosan, de mégis világosan fogalmazza meg, hogy a felelősségtudatban az az egyik legnehezebb dolog, hogy belássuk, mégsem vagyunk olyan tökéletesek, olyan jó emberek, mint amilyennek hisszük vagy szeretnénk beállítani magunkat. A fiúk a történet folyamán, szembesülnek a saját árnyékukkal, a saját hiányosságaikkal, azzal, hogy mennyire nem érdekelte őket saját magukon kívül semmi. Ezt jól mutatja az energiaburkuk színe is.
A karakterek jól ki vannak dolgozva, a fiúk hozzák a koruknak megfelelő viselkedési formát, a nem törődömsèget, az egymás cukkolását. Az iskolás helycserès jeleneten hangosan felnevetettem, na, nem azért, mert annyira vicces volt, hanem mert eszembe juttatott egy emléket, amikor a testvéremmel középiskolások voltunk, mi is elkövettük többször is ezt a cselt. Lévén, hogy ikrek vagyunk, nem volt nehéz, akárcsak a fiúkat minket is nehezen lehetett megkülönböztetni.
Nagyon
aranyos jelenet volt, amikor megjelent előttük Cimpa, azzal a szomorú kis arcával
és rá kellett jönniük a gyerekeknek, hogy a mese, amin felnőttek igaznak
bizonyult. A duliánok világába tett látogatás nagyon érdekes volt, már itt is
sok mindent megtanultak a fiúk és több dolgot más szempontból néztek. A sorok
között, ismét sok okosságot és tanulságot rejtett el az írónő. Az önzetlen,
tiszta lelkek máshogy látják a világot, más színben pompázik a körülöttük lévő
energiaburok, avagy az aura. A földön sok a gonoszság, a viszály, a harag, az
egymás elleni harcok, amik elhomályosítják a látásunkat, és más szemmel látjuk a
világot. Amíg az emberekben ott lakik a rossz, a gonoszság és minden negatív
érzelem, addig az energiaburka is sötétebb lesz, kedvetlenebb, önzőbb lesz, és
nem fogja észrevenni a világ, az élet szebb oldalát. A szerző, a fiúkon keresztül
bemutatja nekünk, hogy változni lehet, sőt érdemes is, és felelősek vagyunk
tetteinkèrt legyen az fizikai cselekedett vagy egy kellemetlen kimondott szó. A
történet előrehaladtával több duliánt ismerhetünk meg, és a küldetés sikeressége
lévén több gyermek csatlakozik a fiúkhoz. A mese során, Petyát és Matyit a döntéseik
formálták pozitív irányba, s ezzel együtt elindultak egy olyan irányba, amelyet korábban nem szerettek volna.
Sikerült maguk
mellé állítani a többi gyereket, sőt, egy hihetetlenül aranyos jeleneten
keresztül,a srácok a szüleiknek elmesélték az egész történetet és bemutatták
nekik, hogy a duliánok igenis léteznek, és az ő vállukat is nyomja a két világ
sorsa.
Franci szerintem a mesevilág egyik legcukibb és legvagányabb kishúga, akinek a szíve a helyén van és az esze is gyorsan vág.
Érzelmes rész volt, amikor megtudtuk, hogy mikor született az utolsó dulián, és miként jönnek létre. Petya és Matyi önzetlen tettei, két új dulián születését segítették elő, akik így már két újabb gyermek életének lesznek részesei, cselesen már azt is megtudjuk, hogy kiknek.
Talbodot, a felelőtlenség szörnyét az emberek, saját maguk keltették életre, az önzőségükkel, a nem törődömségükkel, a saját világuk lassú pusztításával. Ennek a szörnynek a megállításának terhe nehezedett a gyermekekre, akik ezáltal a mese végére jobbá váltak és érzelmeik, cselekedeteik összhangba kerültek egymással.
Kapunk egy kis ízelítőt abból, hogy a felnőtteket, könnyebben tudta megkörnyékezni a felelőtlenség szörnye, aki a szülőkön keresztül tudta maga mellé állítani az önzetlenebb lelkületű gyermekeket. Az árulás érzése, és önmagunkkal vívott harc is nagy szerepet játszott a történetben, amely szintén szépen került felvezetésre és lezárásra is.
Az írónő sehol sem hagyott üresjáratot, mindig a megfelelő helyen és időben voltunk.
A
történet gördülékeny, gyorsan lehet vele haladni. A mese színes, szagos és, ami
a legfontosabb, hogy eleven. Aktuális társadalmi problèmát tár az olvasó
elé, s teszi mindezt úgy, hogy közben próbálja a gyermekeket jobb irányba
terelni, miközben a felnőtteket is ráébreszti, hogy az a világ, ahol Talbod él,
nem olyan világ, ahol élni szeretnénk.
A mese, nem csak kimondottan gyermekeknek szól, felnőttek is nyugodt szívvel olvashatják.
A tartalma, a mondanivalója miatt, én kisiskolás gyermekek számára, bevezetném a kötelező olvasmányok közé.
A művet a Helma Kiadó oldalán tudjátok beszerezni, ahol egy rövidke beleolvasót is találtok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése